Alkalmatlan ember alatt azt értem, akivel főnökei sosem tisztázták, miért teszi zsebre a fizetését. Akiben éppen ezért sosem tisztázódik, hogy milyen feladatai vannak, s hogy azon a poszton, amit betölt, mit várnak tőle a fogyasztók, vásárlók, ügyfelek. Ha ez pontosan nincs tisztázva, kellő intelligencia hiján maga sem fogja belátni. Ilyenkor az alkalmatlan ember saját énje kerekedik felül, s mindenfajta elvárásra, várakozásra rácáfol.
Hogy ne csak általánosságokban beszéljünk: javarészt nem válik be a biztonsági őrök szerepeltetése, sem az áruházakban, sem a metró bejáratnál. Az áruházakban, közértekben, drogériákban szolgálatot teljesítő, eladólányokkal összezárt fiatalemberek számára rendszerint nagyon frusztráló az egész napos semmittevés. Ezek a fiúk, akik bizonyára a Rambo I-II-II-on nőttek föl, de minimum Bruce Willis a példaképük, most a képzetlenségüknek megfelelő minimális bérért illatszerboltokban igazíthatják útba a tampont és öblítőt kereső fiatalasszonyokat, s ez láthatóan zavarja őket. Jobbik eset, amikor csak a kolléganők előtti felvágással töltik idejüket ("próbálták is betörni a fejem, mert mindig megmondom a véleményem"), bár vásárlóként erre sem igen volnék kíváncsi. A rosszabbik eset, amikor kérlelhetetlen férfiasságukat úgy próbálják a pénztároslány előtt bebizonyítani, hogy látványosan vitába keverednek egy vásárlóval. Ilyenkor egyből kiderül, hogy a biztonsági feladatokat egy velejéig bunkó suttyógyerek látja el, aki a problémás vevő távozása után még percekig szitkozódik, a hamvas pénzároslány helyeslésére számítva. (Az ebben partner pénztároslányokkal külön fejezetben foglalkozunk majd.)
Az ilyen fiatalok sajnos munkába állásuk előtt semmilyen leckében nem részesültek, ami természetesen a munkáltatójuk hibája. Az pedig a miénk, hogy nem adjuk a kereskedők tudtára: ha ilyen hanyag személyzeti politikát folytatnak, a szégyenpadon találják magukat.
